Ügyszám: 732/A/2005-14.

[�]

részére

Magyarországi Szcientológia Egyház

1073 Budapest

Erzsébet körút 5. 1. emelet

Tisztelt Vezető Szerzetes Úr!

Tisztelt Titkár Úr!

Több állampolgári bejelentés érkezett az Országgyűlési Biztosok Hivatalához, amelyek a Magyarországi Szcientológia Egyház (a továbbiakban Egyház) által alkalmazott e-méter készülék használatára hívták fel az országgyűlési biztosok figyelmét. Az egyik indítvány kitért a műszer hazugságvizsgáló készülékként történő alkalmazására is. Így a kérdés adatvédelmi szempontú vizsgálata az Egyháznál alkalmazott elektropszichométerrel összefüggő adatkezelések tárgyában indult, amely kiterjedt a tagok Egyházzal kötött megállapodásainak vizsgálatára, valamint az e-méter, mint vallási eszköz alkalmazásának körülményeire is.

A Magyarországi Szcientológia Egyház 2005. december 6-án kelt nyilatkozatában kifejezésre juttatta, hogy �a Magyarországi Szcientológia Egyház nem kívánja megakadályozni, hogy az adatvédelmi biztos, illetőleg munkatársa az egyház tevékenységéről a törvényes keretek között, a vallásszabadság tiszteletben tartása mellett a lehető leghitelesebb tájékoztatást megkapja. (�)

Nem vitatjuk az adatvédelmi biztosnak azt a jogát, hogy kizárólag az adatvédelem terén, saját hatáskörében eljárjon. Ez a jog azonban meggyőződésünk szerint ott végződik, ahol az egyház hitéleti tevékenységének vizsgálata nélkülözhetetlen az adott kérdés eldöntéséhez. Maga az e-méter nem titkos, a nyilvánosság számára megmutattuk. Használata ugyanakkor a vallásszabadság legfontosabb részét képező auditáláshoz kötődik, így a lelkiismereti és vallásszabadság privilegizált alapjogi védelme alá tartozik. Megjegyezzük, hogy ez a védelem az Alkotmánybíróság és a nemzetközi joggyakorlat szerint a személyes adatok védelmére vonatkozó alkotmányos jog fölött áll.�

A vizsgálat kérdései között tehát elsősorban arra kellett választ adni, hogy mire terjed ki az adatvédelmi biztos hatásköre.

Hatásköri kérdések

Az Alkotmány 59. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog és a 60. § (1) bekezdése alapján mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára.

Az Alkotmány 60. § (3) bekezdése és a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény (a továbbiakban Lt.) 15. § (1) bekezdése kimondja az állam és az egyház szétválasztását. Az elválasztás elvéből következik, hogy az állam nem avatkozik bele az egyházak belső ügyeibe és nem foglalhat állást hitbeli igazságok kérdésében. Az államnak tehát tartalmi kérdésekben az egyház önértelmezésére kell hagyatkoznia, a vallásról és az egyházról csak elvont, minden vallásra vagy egyházra egyaránt alkalmazható keretszabályokat alkothat. Az állam semlegessége nem tétlenséget jelent, az államnak számos kötelezettsége van a vallásszabadsághoz való joggal kapcsolatosan, ezek között az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy gondoskodnia kell más alapvető jogok védelméről a vallásszabadsággal szemben is [4/1993. (II. 12.) AB határozat].

Az állam intézményvédelmi kötelezettségét az alapjogok összhangjának megteremtése érdekében az Alkotmánybíróság 32/2003. (VI. 4.) határozata megerősíti. A testület határozatában kiemeli, hogy az egyházak önállóságának elismerése során az államnak más alapvető jogokra és kötelességekre figyelemmel kell lennie. Ezért az állam és egyház elválasztásának elvében foglalt egyházi önkormányzati jogot más, az Alkotmányban a természetes személyek számára biztosított alapjogokkal összefüggésben kell értelmezni.

Az állam a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben (a továbbiakban Avtv.) lefektetett garanciális szabályokkal a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos alapjog érvényesülése érdekében keretszabályozást alkotott, amelynek hatálya minden Magyar Köztársaság területén folytatott adatkezelésre és adatfeldolgozásra kiterjed, amely természetes személy adataira vonatkozik. Az Avtv. nem tartalmaz arra utaló kivételszabályt, hogy rendelkezéseitől megengedett az eltérés az egyházak hitéleti tevékenységgel összefüggő adatkezelései vonatkozásában.

Az egyházak, vallási felekezetek, vallási közösségek a fentiek értelmében az Avtv. hatálya alá tartozó adatkezelők, amelyek a hitéleti tevékenységükkel összefüggésben kezelik a hívek és az egyházzal rendszeres kapcsolatban álló személyek személyes és vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre vonatkozó különleges adatait.

Az Avtv. 24. § a) pontja alapján illetve az Alkotmánybíróság határozatai alapján hatáskörömbe tartozik a személyes adatok védelméhez fűződő jog gyakorlásának és érvényesülésének garanciáit a vallási tárgyú adatkezelések vonatkozásában meghatározott korlátok között vizsgálni. Az adatvédelmi vizsgálat a vallásszabadság tiszteletére és az állam tartózkodási kötelezettségére tekintettel nem terjedt ki olyan tartalmi kérdések vizsgálatára, amelyek a lelkiismereti meggyőződés és vallásos hit igazságtartalmára vonatkoznak, és amelyek az egyház önértelmezését érintik.

Ténymegállapítások

Az e-méterrel összefüggő adatkezelések vizsgálatához elengedhetetlenül szükséges a műszer Egyházon belüli alkalmazásának ismerete. Jelen vizsgálatban az Egyház sajátos lelki tanácsadásán, az auditáláson történő használatot vettem adatvédelmi szempontból szemügyre és nem vizsgáltam a műszer egyéb alkalmazási területeit, bár az idevonatkozó irodalom alapján más alkalmazások is ismeretesek.

Az e-méter használatának, valamint az Egyház hitelveinek és vallási gyakorlatainak megismerése céljából az Egyház rendelkezésemre bocsátotta a �Szcientológia Kézikönyve� és az �Egy mai vallás elmélete és gyakorlata� című könyveket. A könyvek alapján megérthető, hogy mit is jelent az auditálás és hogyan funkcionál az e-méter.

A szcientológia központi vallásgyakorlata az auditálás, ami a szcientológia lelkésze és a hívő között zajló lelki tanácsadás pontos formája. Az auditálás során a lelkész � vagy más néven auditor � olyan speciális kérdések sorát teszi fel a hívőknek, amely a lelki szenvedés egy meghatározott, a konkrét ülés alatt kezelendő területére vonatkoznak. Amint az auditor megállapítja a lelki sérülés területét, konkrét kérdéseket tesz fel, és egyéb utasításokat ad, amelyek segítik a hívőt, hogy elérje az eseményt, a tapasztalatot vagy életterületet és megbirkózzon vele. Az auditornak segítségére van egy különlegesen tervezett mérőműszer, melyet elektro-pszichometernek, vagy röviden e-méternek hívunk. Az e-méter nem állapít meg betegséget, és nem gyógyít semmit. Egyszerűen egy egyén állapotát vagy állapotváltozását méri. Amikor a műszer működésben van, és a személy kezében tartja az elektródáit, egy igen parányi elektromos energiaáramlás halad végig a vezetéken, keresztül a személy testén, és vissza az e-méterbe. Ha valaki gondol valamire, akkor valójában mentális energiát és töltést mozgat, illetve változtat meg; ezeket a változásokat méri a műszer. Az e-méter segíti az auditort és a hívőt a lelki szenvedés azon területeinek behatárolásában és kezelésében, amelyek az egyén tudatossága alatt találhatók.

A helyszíni vizsgálat alkalmával az Egyház képviselői elmondták, hogy az e-méter azt mutatja, ha valakiben egy esemény kapcsán túl sok a töltés, feszültség. Az auditáláson a hívő elkezd beszélni a gondjairól, a kommunikációt addig folytatják a lelkésszel, amíg az úgynevezett lebegő tű meg nem jelenik a műszeren. Az auditáló ülésnek ebben áll a lényege, hogy semlegesíteni kell az egyénben élő negatív élményeket és érzéseket.

Az Egyház által elmondottak szerint az auditáláson feltárt problémákról az úgynevezett pc aktákba feljegyzés kerül, a preclearről (az egyház szolgáltatásait igénybe vevő személy; az Avtv. fogalomrendszere szerint: érintett) vezetett információk között szerepeltetik, hogy az e-méter tűje kileng valamely eseményről vezetett beszélgetés során.

Ezeket az aktákat örök időkre � tehát az egyén halálát követően is � megőrzik, mert a reinkarnáció az Egyház által elfogadott hittétel. Az aktákat egy külön elzárt helyiségben tárolják, amihez kizárólag az egyház lelkészei férnek hozzá. Minden úgynevezett folderre (mappa) rá van írva, hogy bizalmas anyag, és titkosan kezelendő. Az aktához az egyház vezetője, valamint felhatalmazott személy férhet hozzá, valamint csak ezen felhatalmazott személyeknek van betekintési joguk. Az aktákba illetve egyéb egyházi feljegyzésekbe való betekintést a hívő számára nem teszik lehetővé, mert álláspontjuk szerint ezek az auditorra nézve (is) tartalmaznak adatot.

A helyszíni vizsgálaton elmondottakat támasztják alá a korábban folytatott adatvédelmi vizsgálatban tanulmányozott egyházi iratok is. A �Megállapodás Bizalmas Egyházi Iratokra Vonatkozóan� fejlécű irat alapján a tag nyilatkozik, hogy �a vallási szolgáltatásokban való részvételemmel kapcsolatban az Egyház és az összes többi Szcientológia egyház vagy szervezet, ahol ilyen vallási szolgáltatásokban részt veszek, összeállíthat egy dossziét, ami a lelki fejlődésemmel kapcsolatos jegyzeteket tartalmaz ún. �preclear dosszié� vagy �pc dosszié�, és más egyházi iratokat is, melyek a lelki fejlődésemre vonatkozó megjegyzéseket tartalmaznak.� A tag nyilatkozik továbbá, hogy �örökre és korlátozások nélkül lemondok minden jogomról a pc-dossziéim és bármilyen más, a lelki fejlődésemre vonatkozó bármilyen egyéb dossziék és iratok, illetve azok tartalmának birtoklását, kontrollálását, hozzáférését, másolását és megtekintését illetően.� Ez a jogelmondás �feltétlen és visszavonhatatlan�.

A Pécsi Misszió �Beiratkozás Kérelem Vallási Szolgáltatásokhoz� fejlécű irata szerint �a Szolgáltatás magában foglalja az Elektro-pszichométer, vagy �E-méter� néven ismert vallási eszköz használatát is, amelynek elsődleges célja lelki természetű problémák és nehézségek behatárolása és megoldása�. Az érintett nyilatkozik, hogy �tudomásul veszem és egyetértek azzal, hogy a Misszió a Szolgáltatással kapcsolatban nyithat és tárolhat, valamint összeállíthat szellemi fejlődésemet nyomon követő jegyzeteket tartalmazó dossziékat, amelyeknek neve �Preclear dosszié� (PC dosszié), és más egyházi nyilvántartások is tartalmazhatnak adatokat szellemi fejlődésemről. A dossziék tartalma bizalmasan kezelt anyag, amelyhez az egyházi rendelkezőkön kívül senki nem férhet hozzá, és amely szigorúan titkos, mivel a gyónási titok kategóriájába tartozik. Kijelentem, hogy saját elhatározásomból azért töltöm ki ezt a beiratkozási kérelmet, hogy részt vehessek a Szolgáltatásban. Alaposan elolvastam ezt a Beiratkozási Kérelmet, teljes mértékben értem annak tartalmát és következményeit. Tanúsítom, hogy a Kérelem és a Szolgáltatások kapcsán módom volt kérdéseket feltenni, és az általam szükségesnek ítélt információkat megkaptam.�

Mindkét irat megerősíti azt, hogy az összes pc-dossziénak és iratnak az Egyház az egyedüli és kizárólagos tulajdonosa. Minden ilyen dossziét és iratot, valamint az ilyen dossziék és iratok tartalmát titokban tartják minden személy előtt, akinek nincs felhatalmazása arra, hogy hozzáférjen ilyen dokumentumokhoz, ideértve az egyént is. Vallási meggyőződés és egyházi doktrína és törvény, hogy ezek a gyónási titok védelme alatt állnak.

A vizsgálat jogi megállapításai

Az Avtv. 2. § 1. és 2. pontja alapján személyes adat: �bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt - közvetlenül vagy közvetve - név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet.�

A faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, valamint az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adat különleges adatnak minősül. A fenti meghatározásból kitűnik, hogy az érintettel való kapcsolata okán személyes adat minden, ami más számára egyetlen természetes személyről bármilyen információt hordoz vagy ismeretet közvetít. Számos adatkezelésnek éppen az a célja, hogy az adatkezelő a felvett adatokból az érintettre vonatkozóan következtetéseket vonjon le, amelyek az érintettel kapcsolatos döntések alapját képezik.

Az auditálás maga egy kommunikációs folyamat, melyben az Egyház lelkésze különféle kérdéseket tesz fel az egyénnek, aki választ ad ezekre és a lelkész nyugtázza a válaszokat. Minden egyes kérdésnek van egy mentális vetülete, amely a testben fiziológiai változást � bőrellenállás változást � okoz. Az e-méter a mentális állapotot és az egyén mentális állapotának a változását méri, és egy megfelelő képesítéssel rendelkező személy (lelkész) az e-méter által mért fiziológiai adatokból következtet az egyén pszichés, mentális állapotára, különösen egy lelki természetű probléma, konfliktus létére. Az auditálás kommunikációs folyamatából tehát az egyénre vonatkozóan olyan ismeret bontakozik ki, amely az élete eseményeinek illetve magánszférájának egy-egy érzelmi töltöttséggel bíró területére világítanak rá. Az e-méter ebben a kommunikációs folyamatban pro és kontra megerősíti a kérdésfeltevésre adott választ.

Az e-méter és az auditálás kérdésfeltevései együtt szolgáltatnak az egyénre vonatkozóan személyes adatokat, mert ezeknek az adatoknak egy részét az egyén közvetlenül maga szolgáltatja a kérdésre adott válaszával, másik részét pedig az e-méter szolgáltatja az Egyház képzett lelkésze számára. Az e-méter által közvetített ismeretek a lelki sérülések egyénre jellemző területei és ezek sok esetben az egyén előtt is ismeretlenek.

A következtetések az egyénre vonatkozó személyes adatok.

Az Avtv. 2. § 9. pontja az adatkezelés következő definícióját adja. Adatkezelés �az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is.�

Az auditáláson szerzett ismeretekről feljegyzés készítése a személyes adatok adathordozóra vitelét illetve annak rögzítését jelenti. Az adatok ilyetén rögzítése, az egyénről vezetett dossziéban történő tárolása, és felhasználása adatkezelésnek minősül, ezért az Avtv. szabályait alkalmazni kell.

Az Avtv. szerint személyes adat akkor kezelhető, ha az érintett ahhoz hozzájárul vagy az adatkezelést törvény elrendeli. Az auditáláson és az e-méter használatával felvett, majd kezelt adatok kezelésének jogalapja az érintett hozzájárulása [Avtv. 3. § (1) a) pont].

Az érintett hozzájárulásától függő vallási természetű adatkezelés abból ered, hogy a hit, meggyőződés szabad megválasztása és kinyilvánítása és az egyén információs önrendelkezési joga egyaránt az emberi méltóságban gyökereznek, az emberi méltósághoz fűződő jognak egy-egy aspektusait jelentik. Ezt a jogot az Alkotmánybíróság a 8/1990. (IV. 23.) határozatában az úgynevezett általános személyiségi jog egyik megfogalmazásának tekinti.

A vallás és más lelkiismereti meggyőződés kinyilvánítása vagy kinyilvánításának mellőzése alapvető szabadságjog. Ebből fakad, hogy a személy szabadon dönthet vallási, felekezeti hovatartozásáról. A közösséghez, felekezethez tartozás magában foglalja azt a választást is, hogy az egyén a közösségi hit- és normarendszert magára nézve kötelezőnek ismeri el. A közösségi szabályrendszernek részét képezik azok a belső vallási normák is, amelyek személyes adatok kezelésének gyakorlatát írják elő.

A vallásszabadság hagyományos tartalmából következik tehát, hogy a vallásgyakorlással közvetlenül összefüggő adatkezelések csak az egyén önkéntes adatszolgáltatásán alapulhatnak.

Érdemes megjegyezni, hogy az egyházi adatkezeléseknek van egy, az önkéntességen nyugvó adatkezelésektől jól elhatárolható területe, amely az állami jogszabályokon alapul. Ebbe a körbe tartoznak például a munkaviszonnyal összefüggő adatkezelések [munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XX. törvény], az egyház gazdasági és vállalkozási tevékenységével kapcsolatos adatkezelések [az egyházak hitéleti és közcélú tevékenyégének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény], de ideértendők az egyház polgári jogi jogviszonyaival együtt járó, egyéb személyes adatkezelések is.

Az Avtv. 2. § 6. pontja a következőképpen határozza meg a hozzájárulás fogalmát: �az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok - teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő � kezeléséhez.�

Az adatkezelés jogszerűségének elengedhetetlen feltétele, hogy az érintett hozzájárulása a fenti feltételek � önkéntes, tájékozott és határozott � mindegyikével rendelkezzen.

Az adatkezelőt az adatok felvétele előtt tájékoztatási kötelezettség terheli. Az Avtv. 6. § (2) bekezdése alapján az érintettet egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és adatfeldolgozásra jogosult személyről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is.

A hozzájárulás kiterjesztően nem értelmezhető, csak a tájékoztatásban megjelölt adatkezelésre vonatkozik. Ha a tájékoztatásban szereplő adatkezeléshez képest az adatkezelés bármely körülményében változás következik be (például az adatkezelés célja, az adatkezelő személye tekintetében), az érintett ismételt beleegyezése szükséges.

Az érintett megfelelő tájékozottsága mellett további lényeges adatkezelési alapelv az adatminőség követelménye. Az Avtv. 7. § a) pontja értelmében a személyes adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. Az Egyház adatkezelését vizsgáló korábbi állásfoglalásomban megállapítottam, hogy e két követelmény külön hangsúlyozása világossá teszi, hogy az adatkezelés jogszerűsége nem szűkíthető le pusztán arra, hogy az adatkezelő formálisan betartja-e az adatkezelésre vonatkozó törvényi szabályokat, illetve rendelkezik-e formális jogalappal a személyes adatok kezelésére.

Az adatkezelés tisztességes volta ennél tágabb követelmény, az érintett információs önrendelkezési jogának, és ezen keresztül magánszférájának, emberi méltóságának tiszteletben tartását jelenti: az érintett nem válhat kiszolgáltatottá sem az adatkezelővel, sem más személlyel szemben. Az érintett mindvégig alanya kell maradjon a személyes adatok kezelésével járó folyamatnak és nem válik, nem válhat annak puszta tárgyává.

A hozzájárulás akkor tájékozott, ha az érintett tisztában van a fenti körülményekkel. Bármelyik körülményről szóló tájékoztatás elmaradása vagy teljes hiánya azt eredményezi, hogy a hozzájárulás nem történt meg, és az adatkezelés jogellenessé válik.

Az adatvédelmi vizsgálat céljai között szerepelt annak � az egy ilyen jellegű vizsgálat keretei között objektíven eldönthető � kérdésnek a vizsgálata, hogy a hívők mennyiben tekinthetők tájékozottnak az adatkezeléssel � ideértve az adatfelvétellel � kapcsolatos körülmények tekintetében.

A helyszíni vizsgálaton elmondottak, illetve a rendelkezésemre álló egyházi dokumentumok arra engednek következtetni, hogy az egyén tájékozott abban a kérdésben, hogy mi az auditálás, milyen célokat szolgál és az e-méter miként működik. Az egyházi iratok pontosítása szükséges azonban � ahogy ezt korábbi állásfoglalásomban megállapítottam -, mert az adatkezelő egyértelmű megnevezése, valamint a személyes adatok köre hiányzik, és az adatkezelési műveletek meghatározása is hiányzik.

Jelen vizsgálat nem irányult olyan tény vagy körülmény felkutatására, amely az adatszolgáltatás önkéntességének vagy határozottságának megállapítását célozta volna. Az idevonatkozó adatvédelmi előírások szerint a hozzájárulásnak mentesnek kell lennie mindenféle kényszertől. A kiszolgáltatott helyzetben tett nyilatkozat, valamint a nem határozott, félreérthető vagy nem tudatos nyilatkozat nem adhat alapot az adatok kezelésére.

Minden adatkezelésnek lényeges garanciája a célhoz kötöttség. Az adatvédelmi törvény értelmében személyes adatot kezelni valamely jog gyakorlása vagy kötelezettség teljesítése érdekében lehet [Avtv. 5. § (1) bekezdés].

Az auditálással kapcsolatosan felvett adatok kezelésének célja vallási természetű. Az Egyház tájékoztatása szerint az egyén megtisztulását és megvilágosodását szolgálja.

Az Egyház a hívők és az egyházzal rendszeres kapcsolatban álló személyek adatai kezelésének célját előre és pontosan köteles definiálni, továbbá az adatkezelésre csak jogszerű cél érdekében kerülhet sor.

Az 15/1991. (IV. 13.) AB határozat hangsúlyozza, hogy az információs önrendelkezési jog gyakorlásának feltétele és egyben legfontosabb garanciája a célhozkötöttség. Ez azt jelenti, hogy személyes adatot feldolgozni csak pontosan meghatározott és jogszerű célra szabad. Az adatfeldolgozásnak minden szakaszában meg kell felelnie a bejelentett és közhitelűen rögzített célnak. Az adatfeldolgozás célját úgy kell az érintettel közölni, hogy az megítélhesse az adatfeldolgozás hatását jogaira, és megalapozottan dönthessen az adat kiadásáról; továbbá, hogy a céltól eltérő felhasználás esetén élhessen jogaival. A célhozkötöttségből következik, hogy a meghatározott cél nélküli, �készletre�, előre nem meghatározott jövőbeni felhasználásra való adatgyűjtés és �tárolás alkotmányellenes.

A célhozkötöttség a korlátja annak, hogy az auditáláson olyan adat feljegyzésre kerüljön, amely az Egyház által deklarált célon �túlterjeszkedik�.

Végezetül az Egyház tagjait is megilletik az Avtv. 11-16. §-aiban foglalt jogok. Ennek értelmében tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, és adatainak helyesbítését, illetve � a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével � törlését kérheti.

Az érintett információs önrendelkezési jogának tartalma kapcsán az Alkotmánybíróság a fent hivatkozott határozatában kifejtette, hogy személyes adatot felvenni és felhasználni csakis az érintett beleegyezésével szabad. Mindenki számára követhetővé és ellenőrizhetővé kell tenni az adatfeldolgozás egész útját, vagyis mindenkinek joga van tudni, ki, hol, mikor, milyen célra használja fel az ő személyes adatát. A határozat szerint az információs önrendelkezési jog megköveteli, hogy az érintett az adatkezelés minden feltételével tisztában legyen és a személyes adatai kezelését nyomon tudja követni.

Az adatvédelmi törvény és a hivatkozott alkotmánybírósági határozat alapján nem vonható kétségbe az érintettnek az a joga, hogy tájékoztatást kérjen a hitéleti tevékenységgel összefüggésben történő adatkezelésekről, a rá vonatkozó személyes és különleges adatokat megismerje, az úgynevezett pc dossziéjába és a lelki, szellemi fejlődéséről készült feljegyzéseket tartalmazó egyéb egyházi dossziékba betekintsen, és kérelemre az adatait tartalmazó dokumentumokról, feljegyzésekről másolatot kérjen.

Az adatok törlésére és az adathordozók megsemmisítésére vonatkozó kérelem teljesítését különösen elengedhetetlennek tartom az adatkezelés során, mert a pc és az egyéb feljegyzéseket tartalmazó egyházi dossziék a vallás természetéből eredően számos szenzitív adatot tartalmaznak, ezek pedig az adatvédelem területén fokozottabb védelemben részesülnek. A vallásszabadság biztosítja az egyénnek azt a jogot, hogy szabadon dönthessen a korábbi felekezetének elhagyásáról, és az önrendelkezési jogból eredően szabadon rendelkezzen a vallásos meggyőződését tükröző, illetve egyéb különleges adatainak sorsáról is.

Az Egyház az adatok helyesbítésre és törlésére vonatkozó kérés teljesítése alól csak az Avtv. 14. § (3) bekezdés [levéltári védelem] és az Avtv. 16. § foglalt esetekben [törvényi korlátok] kaphat felmentést.

Erre vonatkozóan az Egyház kifejtette álláspontját, mely szerint, ha valaki az egyházból kilép, és adatainak törlését kéri a nyilvántartásból, ezt a kérést teljesítik.

Hazugságvizsgálóként való alkalmazási lehetőség

A műszer hazugságvizsgálóként történő alkalmazásáról az Egyház elmondta, hogy értelmetlen az e-méter ilyetén való felfogása, mert a műszerrel nem lehet konkrétumokat megállapítani. A �loptál-e� kérdés esetén azt mutatja meg, hogy az egyénben van-e valamilyen feszültség, töltés a kérdéssel kapcsolatosan. Az e-méterrel érzékelhető lelki feszültség jelei jelenthetik azt, hogy az egyén követte el a lopást, de azt is, hogy őt lopták meg.

Az e-méter hazugságvizsgáló eszközként való alkalmazási lehetőségéről az Országos Rendőrfőkapitányság Hivatala Egészségügyi és Pszichológiai Egyesített Központ Kriminálpszichológiai Alosztályán 2002. szeptember 26-án kelt szakvélemény a következőket mondja:

�Önmagában az, hogy az e-méter működési elvét tekintve hasonlítható a hazugságvizsgálatokban alkalmazott bőrellenállás-változást mérő műszerekhez, továbbá az, hogy segítségével olyan információk szerezhetők meg, amelyekről a meghallgatott nem tud (vagy nem akar) beszélni, még nem jelenti azt, hogy hazugságvizsgáló műszer lenne, ugyanakkor kizárni sem lehet azt, hogy etikátlanul ilyen irányba is felhasználhatják. Arról véleményt mondani, hogy az alkalmazás ilyen irányba kiterjed-e csak akkor lehetne, ha ismernénk a különböző eljárásokban alkalmazott kérdéseket, kérdésstruktúrákat, vizsgálati eljárásokat.�

Annak alátámasztására, hogy az e-méter hazugságvizsgálóként való alkalmazása nem csak elméleti lehetőség a szakvélemény ismertet néhány szemelvényt a L. Ron Hubbard által kiadott �Bevezetés a szcientológia etikába� című műből. Az e-méteres ellenőrzésről azt írja, hogy az Etika tiszt által végzett ellenőrzésről van szó, mely során az Etika tiszt néhány munkatárs ellenőrzésekor feltehet kérdéseket azért, hogy konkrét eseményekről, esetekről vagy szituációkról adatokat szerezzen.

Jelen vizsgálatban a Nemzeti Nyomozó Iroda Bűnügyi Főosztálya által, 2006. március 30-án adott szakvélemény szerint, ha egy személyt hazugságvizsgálati metodikát követő kérdőív alkalmazásával ellenőriznek oly módon, hogy az e-méterrel ellenőrzik a feltett kérdésekre adott bőr (test) ellenállás változásokat, és az észlelt változásokból következtetéseket vonnak le az ellenőrzés alanyának szavahihetőségéről (megbízhatóságáról), hazugságvizsgálati eljárást folytatnak le függetlenül attól, hogy az e-métert eredetileg milyen célra fejlesztették ki, vagy annak mi a felhasználó által deklarált célja.

A kérdőív akkor követi a szokásos hazugságvizsgálati metodikát, ha úgy vannak a kérdések megfogalmazva, hogy lehetőség legyen rövid �igen-nem� válaszok adására. Ugyanakkor a verbális válasz mellőzésének lehetősége az eljárás lényegén nem változtat, mert a hangsúly a fiziológiai válaszreakción van.

A szakvélemény szerint több olyan hazugságvizsgálati eljárás létezik, amely hasonlóan az e-méterhez csak egy fiziológiai paraméter változásait veszi figyelembe. Ilyen például a pupillometria vagy a különböző hang-stresszanalízisek.

Jelen vizsgálat nem terjedt ki az e-méter hazugságvizsgálatra alkalmasságának megállapítására, mert ez az Avtv. alapján nem tartozik az adatvédelmi biztos hatáskörébe. A műszer ilyen irányú felhasználása azonban az adatvédelem szempontjából jelentős, mert az egyénnek adott tájékoztatásban ki kell térni annak ismertetésére is, hogy az eszköz segítségével azok az elrejtett vagy tudattalanba merült lelki sérülések is feltárhatók, melyekre vonatkozóan az egyén nem tudja, vagy nem akarja a valóságot mondani; és az adatok feljegyzésével az Egyház adatkezelővé válik.

A helyszíni vizsgálat során és a benyújtott dokumentumok alapján nem merült fel olyan tény vagy körülmény, amely arra utalna, hogy az eszközt az Egyház az auditálás során hazugságvizsgálóként alkalmazza. Azonban a fenti szakvélemény ismeretében a hazugságvizsgáló műszerként való alkalmazás lehetősége nem zárható ki.

Tisztelt Vezető Szerzetes Úr!

Tisztelt Titkár Úr!

Fontosnak tartom, hogy az Egyház a tengerentúli tradíciókban gyökerező adatkezelését megfeleltesse az európai kulturális és történelmi kontextusba ágyazott hazai jogrendszernek. Ezt támasztja alá az Lt. 8. § (2) bekezdése is, mely szerint a vallási tevékenység nem lehet az Alkotmánnyal ellentétes, illetve törvénybe ütköző. Meggyőződésem szerint az Egyház adatkezelésének a Magyar Köztársaság jogrendjével � ennek keretében az Avtv. előírásaival � összhangban kell lennie.

Az Avtv. 24. § a) és e) pontja alapján � figyelemmel az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 20. §-ra � felhívom a Magyarországi Szcientológia Egyház és minden más Magyarországon működő szcientológia egyház vagy szervezet figyelmét, amely támogatja, ismerteti, terjeszti vagy gyakorolja a szcientológia vallást, arra, hogy a vallásgyakorlással, hitéleti tevékenységgel összefüggő adatkezelések során fokozottan ügyeljenek az adatvédelem követelményeinek a betartására a következő szempontok szerint:

- Tekintettel arra, hogy az érintett tájékozott beleegyezése a sarokpontja az adatkezelésnek, a hozzájárulást az adatkezelés feltételeiről és körülményeiről szóló részletes tájékoztatásnak kell megelőznie. Az érintett hozzájárulása a tájékoztatásban megjelölt adatkezelésre vonatkozik, a hozzájáruló nyilatkozat a tájékoztatásban nem megjelölt célokat szolgáló adatkezelésekre nem értelmezhető kiterjesztően.

- A fenti tájékoztatással az érintettet olyan helyzetbe kell hozni, hogy tisztában legyen az egyes vallási szolgáltatások természetével és az azokkal járó adatkezelésekkel, hogy ezek ismeretében tájékozottan és határozottan dönthessen a szolgáltatásban való részvételről és annak járulékos adatkezeléseiről.

- Az egyénnek a szükséges felvilágosítást az Egyházhoz történő beiratkozási kérelmének benyújtása előtt, valamint az egyes vallási szolgáltatásokon való részvételi szándék kinyilvánítása előtt meg kell adni. A tájékoztatásnak legalább az alábbi kérdésekre kell kiterjednie:

• - a vallási szolgáltatás jellemzői

• - az adatszolgáltatás önkéntességére történő felhívás

• - a vallási szolgáltatáson való részvétellel összefüggésben kezelt személyes (különleges) adatok köre, annak célja

• - az adatkezelő(k) és adatfeldolgozó(k) személye, ideértve azokat is, akik az adatokat megismerhetik

• - az adatkezelés lehetséges helyei, és időtartama (örök időkre)

• - az érintett jogai

- Az egyes vallási szolgáltatásokkal összefüggő adatkezelések célját világosan, egyértelműen és közérthetően kell meghatározni.

- Az Egyház vallási szolgáltatásaiban részesülő személyt megilletik az Avtv. 11-16. §-aiban foglalt jogok. Az érintett tájékoztatáshoz való joga e törvényi rendelkezéseken alapszik, és az információs önrendelkezési jog szerves részét képezi, attól elválaszthatatlan. Az egyén által tett �feltétlen és visszavonhatatlan� joglemondó nyilatkozat a személyes adatok védelméhez fűződő jog érvényesülése szempontjából érvényesnek nem tekinthető.

Kérem, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a jelen vizsgálatban a személyes adatok védelméhez fűződő joggal összefüggésben megállapított visszásságok megszűnjenek.

Budapest, 2006. május 2.

Üdvözlettel:

Dr. Péterfalvi Attila